~ Talitemjen Imchen.
Bendanger oshi nungi asen Ao oshi agi meyipzüka kaket tepong tepong kümer, pei tetsü oshi agi züngtetba ya bilemdanga ora jangratemtsü ka lir. Talisa asensortem asoshi maongka ulura ta bilemer. Tenüng tasen ka jaloktsütsüji tamasabo, nüngmejemeria mamangseti ka dang tenzüker. Tanur sor külen naroküm mejema tenüng jatsüdang, aiben mezüng angashiribo temenünütsükasa angashir. Saka tesülenbo naroküm tapet mejemtetbasa jembiteper. Yamaji talisa Ao oshi nung kaket meyiper tsüraburtemji, parnok tensa mapang jagi lua bilemdangra kangasa timtem agia inyakba mapatem ta meteter. Aser sayatenya nung meyiptetogo ta aiben temulung sünga bilemer. Aiben asenoki English oshi yabo ajaki jembir ji liromedema olong ajak jembir amai bilemer. Parnoka talisa, süngdonglidong, shiruru, ozüsangnu aser ongliongdangtem tenüng putepa jatepba kar dak alaka aika mali. Saka yimya agi oshi kar ainer aser kar samar asünung, anogo shia par olong jia medemtepa oshiji indagi.
Asen limai Christian yimsü arur külen külema arudang, tekülem ki tajung nung külem tenzüker ano küm aikabo mesüi. Tamasabo tekülem kidang aruba rongsen jia, yim aika nung bentet (audit) tashi magi tamang agi dang yua aru. Ibaji dang masü tekülem kidang naro inoka tobur junga ayutsübo doktsür, merükmejua ayutsü tashi shisatsü jagi matong liyonga aru. Tanübo tekülem ki aika nung luden (committee) balala lemsar arogo kaji kanga tobur junga liromedema bener aor. Talisa joko arogo aika nung tekülem ki tajung yanglur, ano tali tobur jungdaktsütsü mechi decoration committee shimteter, item teshimtet jagi achaayangtepa naro balala inoker meraküta külemer.
Committee olong ya asen oshi nung meyipzükdang LUDEN ta meyipzük. Temalen adianu shibai meyipzükar mejangjar, kanga junga olong ji bener arutetogo ta nibo bilemer. Luden agizükyimji shisadangra, alu adendang/tsük inokdang züngar külemi wadang/tensem ka nung noktakertem dang ajatsü akok. Aser aluyimer ka asoshi alu nung tsük inokteter külenang pongmang ajakji asangsang küma pongmanger. Yamaji lokti tentet ka asoshi committee ka nem mapaji menungloktsü tashi mesüra committee züngsemtem jatepa mejembitep tashi mapa makümer aser meinyakteter.
Bilemdanga ora English olong nungi Ao olong agi meyipzük dang, nübu balalai mapang balala nung meyipzüker asünung ken ken olong balala meyipzükaka mesüktepa alir. Saka decoration olong yabo Arogo aika nung balala meyipzüka lir aser meyipzükba olong rongnung anata putepa mali. Oshi ka nung olong kaji liromedema amshitsü koda tenüngdaktsü ta asenok ajaki bilemer.
Hibiscus naro dang yimpangnaro ta Ao oshi nung meyipzüka ajabaji kanga junger. Kima meküta atsü atsüpangtsü wapakma melena, iba süngdong ya atemer. Mesüra yim tetenzüklen aser tatempanglen jara melena ibai atemer. Aser medentep olong YIMPANGNARO ya yim tepang meküta temer naro tobur junga anguba agi jaloktsü südi.
Yimpangnaro olong agizükyim ji kodang reprangdangdir yim meküta naro balala atemba, Süngküm tobur ajungtsü mechi naro inokba, arju tobur jungdaktsütsü mechi kima naro balala atemba. Item ajaba ajak nungji yimpangnaro olong jagi tuluka tangshia lir. Tsürabur lepteptsüngtep mapanga, shir yimi tashi mangalir mesüra kodang anemer yim amokmerendir yimpangnaro melenaji sünga lanu meyidaktsütsü ta jembiba olen lir. Tetezü kanga tobur junga ki sütepa yim kümer aliba nungji shinga melidaktsüi, süngdong aser ai lanu meyidaktsütsü ta jembiba. Yamaji taoba mapang English olong nung DECORATION ta ji memetet dangashi, parnok mapanga, oshi nung YIMPANGNARO ta ajaba aseni angateter. Tanüa nibo decoration olong dang ya YIMPANGNARO taang meyipner aser janer. Tat. Yimpangnaro telok (Decoration group), Yimpangnaro Luden (Decoration Committee), Yimpangnaror (Decorator). Ki taktang nung yimpangnaro kanga junger. Kima yimpangnaro kanga junger. Christmas yimpangnaro kanga junger. Takümbo yimpangnaro luden nung tebura densemtsü. Gari telonglen yimpangnaro kanga junger. Yim süngküm yimpangnaro kanga junger. Kiyimer tesem yimpangnaro kanga junger. Saka pei pei arogo sasep decoration melena asen oshi agi olong jateter alir atema, iba ocet agi meyirutsü imlar aser tang ni meyipzüka sayudangba ya dang agitsü taa mebilemdaktsüner.
You must be logged in to post a comment Login