Ao oshi aser tanü asen tia

~ Talitemjen Imchen.

Shirnokisa Ao oshi shia lir, item jagi Ao oshi samatsü tsübur. Mashirtem-ibo metsübur. Ni tang kaket tasen Mesoatsü Sobaliru aser Naga Putiotsü (Mesoatsü Biography and Naga History) züludang nükla ka aru. Alima nung alir ajungai English oshi ya teyongtsü sür külen, pei tetsü oshiji indaktsür. Iba jagi kü tangatetbaji, English oshi nung o (word) ka dang sürapangla, Ao oshi nunga ka dang meyiptsüla. Ano English oshi nung word ana süra, Ao oshi nunga olong ana küma amshitsüla. Kodang English oshi nung word ana alibaji, Ao oshi nung word ka ta oshiji yangludir, tangazüker asoshi tasak akümer. Tatishitsü agi tanaben ta asünung, English oshi nung word ana lir (second time). Nia tesülen dang iba nükla ya aru. Kü kaket nunga memelenshima kar nungbo tejenba olongji dang züluogo. Asenok mapang tashi nung Ao oshi nungi meyipa English jembi. Tanübo Aor chanutem-i English oshi nungi meyipa Ao oshi jembir aser angazüker. Oshi ka jaklapangla aser yimyaji, kanga tepur junger mesüra kanga tasak ta masü netsüng yongsük kwi agi jembir ta odangba ka lir. Taji asen oshi kanga karaa angazüktettsüsa yanglutsü tenüngdaktsü.
Ano nai meyipzükbaji tai ni meyipzükba ya dang shitak ta jembiba ya anentsüla. Kopangtsüng atsünger putu to süiogo. Nai Ao oshi nung olong (meaning) bener arubaji, lubenji [luteta bener aruba, (source)] shitak melira, nai yangluba olongji samatsü. Ao oshi indaktsütsüji asenok ajak shilem lir aser asenoki tanü meranga inyak nung dang tarutsü lanu putu asoshi wazüka yutet. Nai kodang Ao oshi ji kümzüktsü bilemdir, naji ne medemsang dang nungi temetetba asütsü, nai merangtsü. Nai kechi zülur aser kechi jembir, shisadanger dang jembitsü. Ne aibelentema nai bilemteta arutsü. Ao oshi luben (source) tai nung amenoker aliba olongtem jembitsü nai akmesena arutsü. Tatishitsü agi “grapes” olong ya Ao oshi nung mezüng meyipzükeri, Chinilashi ta kanga junga meyipzük. Koba tetezü sugar fruit. Saka tangbo aikati tsükmenatsü ta amshir. Koba tetezü tsük ana mesüra tsüktem menateptsü. Graves jagi tsük memenateper. Tsükmenatsü olongji kodang nai angatetdir, ni amai naibo grapes dangji tsükmenatsü ta mejanütsü. Aser kodang taia ta bilemer nai tsükmenatsü olongji nempangadokdir, aji joko tesamar.
Asenoki prongla, trok ta medentep o (combine word) nung amshia aruba ya ken aten dang kanga temenünütsü ka olaji angashir. Taji, perongla, terok ta olasü nungji “e” maneni amshitsü junger. Kibur maliba kaket aser osep Ao oshi nung adokba ya anentsüla. Oshi ka nung shinga tabensaba mali. Kaket mesüra osep yanglu dang full stop mesüra comma kwi inoker, tezüluri meteta dang lir. Aser olong ratet indang, tasüngdanger dang nungi tezüluri tajungba meteta lir. Anogo shia adok osang kaket nung tasüngdanger jenti, kibur mali ama telangzür maliba yimya ya anentsüla.
Adianu I. Temsü Jamir-i koba olemsapang nung 2020, January 09 aser 10 nü züluogo, kanga jangratema züngogo. Olong agizükyim kar tejangjaba nung raloktsür. Jangmori ta sürapang, tetsür tetsüng nung ayak atepba noksaji mori ama yanglu. Iba jagi jangmori ta ajaba lir. Chungben mesüra Jungben, chongpen/jongpen item olong ya ka dang asünung, ASLB-i olong lirumedema ka dang amshidaktsü nung ajungtsü. Teroktsüngba (teroktsünger) iba olong ya kodang tsürabur otsüji shisadangdir, terok tetezü 6 (six) ya masü, saka telok dang nungi rokteta/talila yimya nung amshiba angutsü. Koba tetezü tsünger rongnunga temaba/tuluba ta ajaba lir. Wangküm tetezü wangjang kümpangba/terok kümpangba. Necklace dang wangküm ta ajatsüsa olongji kanga junga sendaka lir. Yimrong tetezü yim tiyong/yim terong dang ajar. Mangko ayuba dang mangkoterong ta ajar.