Ao oshi mesamadaktsüner

~Nuklu Longkümer, Impur

Tawa Tir Yimyim adok ka nung  National Book Trust-i  bushitetba ajanga North East India nungi oshitem karbo yakta sama aotsü ana nung lir ta  asüba rongnung Ao Oshi -a dena lir ta ngua kanga aoksar. Oshi sama aotsü lenmang  eshika sayua alibaji kangasa shidak ta angateter aser itemi asen lima nung ataloka  odagi. Mezüngbuba nung,  Oshi kaji tanurtemi yimdong nung masü saka kidang tang jembira sama aotsü  ana nung lir ta ashiba nguogo.Tanabuba nung, ano oshiji pei tetsü tasola  oshi  ta mezüngokra tesamartang ta züngshiba  shia lir. Tasembuba  nung,  Oshi kaji taintemi dang jembira iba oshiji khenyongi samatsü lendong nung lir ta züngshiba angur. Pezübuba nung, ano oshiji taintemi dang jembir aser ibajia parnoki kangabo mejembir ta süra iba oshiji shidakba samatsü ta shia angur. Item tasadangba pezüprongla asen Aor  alidak lokti nung ataloka aoba tanü asenoki  angur.Tanü Aor netsüngyongsük tesadang kashibo mesüra talia asen oshi masüba nebur den meyoktepa alir aser iba ama tensa ka nung mekümdangra  tangar tashi temeteteri asadangba nung süktetba amaji asen Aor oshi samatsü kanga anasa lir. Tatishitsü agi, Nagaland nung Aor aliba kiyong ka nung Aor masüba nisung eshika ali nung parnok denji  Nagamese agi jembir aser ano lia lia Aor o Aor rongnunga Nagamese jembir. Küm aika lia aodangbo aseni asen oshi junga jembitsü mekoki akümer.  Kaketshirtema sodi mapang nung pei yimtsüng aser Town-i arudang kinunger aser medemertem den  Ao mejembiteti Nagamese dang jembir. Nagamese mesüra  engraji jembibaji  tai ta ashir masü saka  Aor den Ao oshi mejembitetba timtim indang ashirba tang. Ao oshi samara Aor tesamar asütsü ta asenoki metetdi. Sürabang asen oshi mesamai asenok ajak kümzüka alitsü asoshi Aor senso tajungtemi kechi inyaktsüla?  Tazüngertemia koda bilemer? Asüng yanü Tir Yimyim adok repranga atadi. Yamai inyak jungdisü ta nia kar lemsateper.

Asenok Teinyaktsü kar :

1. Aor chanu ajaki  pa/la azüngba  skol nung Ao oshi agitsüla.
2. Aor arogo kümteta aliba ajak nung Sunday Skol nendaka sayutsüla.
3. Akok tashi Aor lanur sentep aser lokti nung pei oshi nung kentenmenü asütsüla.
4. Kaket azüngba aser kentenba nung mapang shia tetoktepba alitsüla.
5. Mulungtet teloktemi Town aser tangar den meyoktepa aliba jaka nung Ao angazükdaktsütsü  sayuba skol  lapoktsüla.
6. Aotsüri asoba tanur süra tetsü oshi ajaki  jembitsü tetsüi kibong nung sayutettsüla. Town aser  oshi balala den meyoktepa aliba tesem nung yim yim telongjem aser lokti  balalai  Ao oshi  renlokdaktsütsü sentong yanglutsüla.