Aolisanger nem tenangzükba ka ratettsür

–  P.Wati Jamir, Retd. Headmaster, Tuli.

November 11, 2018 Tir Yimyim adok nung ni Ao Senden President dangi request representation ka yamai zülu.
Request for reconstitution of ASLB thereof: Iba nungji item onük Ao Senden salang ajanga inyakdaktsünüa mepeshia abener ta zülu.
1. Tang aliba ASLB ya total reconstitute meshiogo.
2. Tang aliba ASLB Secretary tashi (powers & functions) reprangshi junger.
3. ASLB ya autonomous body ka masütsüla, saka parnoki inyakba ajak tashitait committee kati approve asütsüla. Tongtipangsa school nung azüngba kakettem, tenüngbo textbook Boards E.D. Kohima, saka mapabo ASLB ola akibo Yakob ola mesük, saka tebensang aki Essau bensang mesük ta asüba ama angur.
Kesaji purabojiba nüngjakoja den o tasen yanga (coin) ojang ratet tai amshia angur. Iba ya menokdangra tesülen tamajungba ataloktsü.
Anungji tekaratiba nung Ao Senden salang ajanga tang taila calendar ka, tongtipangsa Anogo tenet nüngja den ita nüngja, tsüngküm mongpo den mapetba purateta nüburtem makmakdaktsüba ya anendaktsütsü asoshi tejangja nisung kar shimteta ajaki “Hau” ta akizüktettsü lemang bushitsüla, mesüra tang aliba ASLB nemsa nungloka doktsüra, iba dang tamajungba tia arutsü meteta maka.
4. Ita anogo nüngjakoja indang Ao Senden ajanga telemtetba ka magütsü tashi osang kaket nung ASLB Calendar nüngjakoja mamshitsü sangdong tajungba.
Iba representationji ngua Ao Senden Office nungi ni jaokba osang angu.
Ibai temepishiba petition ka dang. Akizüktsü mesüra magizüktsü nenok molung. Makizüknunga objection mali, anungji jaoktepa jembitsü kangapo nüngdak ama mepilemer ta ni zülu. Saka idakji parnoki tai angateta jaok.
Tsüngtong arua parnok den ajoruteptsü tamakoktsü küma doker asüba aki parnoki japet ajaba ajanga ni 22-11-2018 nung Ao Senden dangi züluba request for reconstitution of ASLB thereof ta züluba ajongaji withdraw (meyipa agir) ta tatemsa meyiptsü.
Yamaji withdraw süaka, ano jaok.
Anungji, ni bilem nung ya kü dak inyaknüba revengeful attitude kar dak alitsü ta bilemer tatemsa kü melen kü jabaso den kinunger tanükteko kar Ao Senden Presidential Council dangi yok.
Council membertem karbo kanga jashia aggressive mood nunga jembi südi, yamaji ni züluba ocettem ajanga jashiba ajak doklokja kü melen aturtem den jembir, tatem nung kü dang mulungmachiba ocettem kar zülur, item ajak ni Ao Senden tzüzüng ozüng memetetba ajanga inyakogo. Anungji item ajak indang tadok nangzüker (Apologize) aser joko kodanga yamala mezülutsü ta nangzüker ta kü tenüng nung zülur, idakji taturtem dena kuli süa sign südaktsür, iba tenangzükba züluba nungji kü nema sign südaktsür iba tenangzükbaji tasüngjisa Tir Yimyim osang kaket nung adokdaktsütsü kuli südaktsür kü dangi bener alu.
Ibai teküplen alenba mapa dang iba tenangzükba yagi shinga balaka mepelatsü aser ni asoshi maksü masü ta bilemba den kü melen aturtem khuli küpdoktsü aser Ao Senden Presidential Council bangdak akümtsübutsü tim ta bilemer ni item kulitem dak ajemdaker ni tenangzükba nungji Ao Sendeni aginüba ama, sign sür osang kaket nung adoktsüba aser Aolisanger nem rateta iba olemsabang ajanga metetdaktsür.