Asenok ya melentepa aliba lima ka nung alir

~ L. Kika Pongener.

Akhi tejen putu nung Philosopher karibo alima (Glope) ya tematsük (Flat) aser anu (Sun) yagi alima mekuta alunger, aser alima jibo marakzüi dang alir ta sayu. Anungji iba Theory nungji mapang tatsükabo amanga aru. Saka Greek nunger Philosopher ka tenung agi Socrates paibo alima ya telunglung (Round) aser anuji marakzüi alir, saka alima yagi dang anuji mekuta alunger. Aser alimai anu mekuta alungba ajanga alima nung tsüngküm-mungpo telemsa lidaktsür aser ammang aser sangwa adokdaktsür. Ano alimai anu mekuta alungba ajangaji alima tip kulen anungdang sangwa alidang tip kulenbo aonung ammang nung alir ta sayu. Ajisuaka, tangar Philosopher-temi Socrates pa kija asünungji, pai sayuba Theory-ji magizüktet aser parnok ajaki Socrates aitsü. Atangji alima nung asenok nisunger libaliro yimya agibo telok teimba (Majority)-i angatetbaji dang shidak aser telok ishiba (Minority)-i angatetbaji-bo tai ama züngshir. Yisu alima nung alidang kenu anogo Yihuda nunger ozüng meteter Farise-temi anir telok tulu kati ‘Nüktapangtatsür’ ka Mosa ozüng nung aliba ama lung agi onseta sudaktsütsüla ta Yisu dangi anir aru. Saka Yisu-i alilen mechioker pa temeyong agi o kar zülu… Ashiko la den ya nenok rongnung karbo nüktapangta benshir-a dena lir-kodi…ta zülu asü…Nenok ajak ya la amai langka nungbosa aibelener tesa ako-di… ta zülu asü… Mesura kechi ka zülu’ar memetet… Saka Yisui akaa asor ashi, ‘Nenok rongnung shiba dak temenen mali pai tamasa onang’ (Yoh-8:3-9). Aji oda, parnok rongnung temulung ulua tamasa aoner kata mali asü…!!! Atangji tetsür ka la kija nüktapangta benshitsü makok, saka kasa nüktapangta benshi sernung kechiba tebur-bo kecha masü (?) Saka tetsür-bo lung agi onsettsüla (?) Kechiba aibelen kasa sernung karbo balaka talila merenshir…!!!??? Yisu Khrista Yirusalemi takok ngua aiba anogo (Palm Sunday) nung-to telok tulu kati ‘Hosana’ … ‘Hosana’ … ‘Tulusang’ ta tushia anidak, saka anogo ishika dang lirbo, ano iba kasa telok jagi ‘Yisuji kangki nung angenlokang’ ta ayimten.
Palm Sunday anogo nung Yisuji ‘Tulusang’ ta tushia anidakertem ajunga-to meyiper pa anemer küma-adok. Atangji alima nung nisunger libaliru yimya nungbo tanü asen pokümerji ashiko asüngbo meyiper asen anemer asütsüa akok, mesura tanü asen aitsürji ano asüngbo meyiper asen pokümer asütsüa akok. Aiben lokti nung lenir aikati, nutsüng nubur dak temulung ulur tashiyim agi lokti anitsü meranger, aser idangji memeteti Tsüngrem tsüngdang aibelener. Tsüngrem o-i ashir, “Nisunger lenmang shiaji pei nükdangbo shitak lir, saka Kibubai temulungjang odanger” (A.Shin-21:2). Atangji aseni shitak ama bilema inyakbaji asen mulungjangi aitsür asü maitsür (?) aser Tsüngrem tsüngdanga shitak asütsü asü masütsü…??? Alimai anu mekuta alungba ajanga koda tsüngküm mongpu balala alir aser ammang o sangwa melentepa alir, yamaji alima nung nisunger libaliru-a melenteper. Atangji alima nung pututem melentepdang, putu kar nung kin kar ita-anu amai sentsüpranga merenmerena alitsü akok, oda yimsusuba bangdak, loktiliba lenisuba aser rongsenketzüng ajak parnok kapu nung ammer alitsü akok. Ajisuaka, ano putu kar nungbo yimsusuba bangdak, loktiliba lenisuba aser rongsenketzüng ajungaji tanga kin kar keti aotsüa akok. Atangji takar-jia tetibo takar masütsü, ashiko putu ka nungbo sensaker akümtsü akok. Aji oda, nubensor-jia tetibo nubensor masütsü, ashiko putu ka nungbo kijasor akümtsü akok. Asenok nisunger shisatsü agi bilemtsübo alima nung kechisarena ajakji shir ket nung rongsen aka, shir ket nung tashi ali, shir ket nung nutsüng nubu tenungiter aika ali, parnok ket nung dang teti alitsü ama, mesura parnok dang teti kibur asütsü amai bilemer.
Ajisuaka, item ajunga madak kibur aser sentong atonger Tsüngrem ka lir. Tsüngrem o-i ashir, “Kechiyong ku tebilembatem nenok tebilemba masü, mesura ku sentongtem nenok sentong masü ta Kibubai ashir” (Isaia-55:8). “Mimchir yimli madak tematibai yimsu asür, aser aji pai mulunger nem agutsür” (Daniel-4:32). Anungji kechi kin sudir suang, kechi jenjang nung lidir liang, tarutsü indang kanga shisadanga alitsü kanga tongtipang. Tanü asen jenjang junga lir ta ser tebilemdang mekai jembira aser inyakra, saka mapang ka nung asena jenjang mejungi kümra koda…!!! Tsüngrem o-i ashir, “Ni alartem Kor nung sanger angu; aser chubatem alar ama ali nung jaja-a angu” (Sayu-10:7). Atangji yashi tashi chuba menden nung mener alir-to tanübo nutsüng ka dang kümer alitsüa shibai metet….!!! Ano yashi tashi tangar tenya ashi angaa, tangar sulen chi-khu bener anitakba nisung-to, tanübo chuba menden nung mener alitsüa shibai metet….!!! Tsüngrem o-i ashir, “Pai (Kibubai) ali nungi sensaker ajungketer aser maka-maiter ruja nangdenba nungi ajungketer” (T.Ken-113:7). “Nisung ka asükümi pa tekuboki anizüktsü, saka ajemalubai tetushi angutsü” (A.Shin-29:23). Tar nunger otsü ka…Yim ka nung yimdak ‘Tainer’ Taka-taiteter ka kanga talitapong tain mazü ain, par yimer ajunga teti par lu nung aayangdaktsütsü mechi ‘Tsük Metsü’ (Seeds) dena metar (Boiled) lema agutsü. Ajisuaka, konung manger-mesangwa nung par-i memeteti par kija toktsür, par yimer ajungai yim toktsür oadoker liasü….ta otsü ka angazük. Atangji kechi koma-ka shia meteta-ka liang, ulua-ka liang, kaaita-ka liang, saka mimchir yimya dak talila talitapong tain mazü ainerbo kenubo asen kija akümtsüsa tensa mapang kati meneptsüa kecha meteta maka…!!! Aji oda, tanübo asen den nutsüng nubur aika alitsü akok, saka ashiko asüngbo item nutsüng nubur ajakji meyiper asen anemer asütsüa shibai metet…!!! Tanübo ‘Hon-Taribi’ amai nubur ajungai telapang nung ajungshia tushia amshitsü akok, saka asüngji kechi asütsü’ar shibai metet…!!! Ano tanübo tamachitsü ‘Shishi’ ka amai mesenmetoa amshitsü akok, saka ashiko kenubo langka-ka nungbosa nungdaktsüa shibai metet…!!! Atangji asenok ya melentepa aliba lima nung alir.