Assam MLA ka ajuruba

– R. Yapang Jamir, Saringyim

26-10-2016 anepdang 8:30 am nung onok lanur ishika Assam nung aliba MLA ka den ajurutepa sensakasemtsü maongka angu. MLA ka den ajuruteptsü asünung teyongyaba aser terenemba tulu nung ao. Kodang onok MLA bar kima atong tzümar semerjika pa ajurutsü ataa liasü. Par compoundji tesadem saka kinük nung pa Bodyguard ana talidak ki aser gari ayudak ki ka dak alaka tanga kecha maliasü. Gari ayudak pa indang TATA Sumo ka dang anena liasü. Ni imlabaji par kima gari aika, narotsüki, kima tesadem nung asayadak, kazüdak aser swimming pool junga yanglur, ki anepalurtem kancha mini aika ajurutsü ta bilem, saka onok amentsüa sünga menden kata maliasü.
Onok nodaker pa ataba mapang ni par ki repranga penzü. Par kiji ki ana atongtepa asüba ki, ground floorji tedir ki aser temaba kiji MLA bar ki liasü. Par kiji joko tejen, jara nung shinu atepba ajak kakzüka alur Godown tejen ka mesüka liasü. Onok pa den majurutep dang par constituency nung alir tetsür aser tebur meyokteper ajak agi parnok metsür teku pa den ia conference Hall nung nüngdak kar jembia liasü.
Tanabuba telok kodang aja, MLA ka den ajuruteptsü asünung awashitepa ajemalua onok takdang kati ai. Pai kodang onok ajuru pai onok den salemtepa pelaa agizük. MLA baji Plastic Chair tejen ka nung mener pa jakdang yin table ka song agi chisar aser iba manung phone ana note pad ka aser pen ka liasü. Pai bata slipper ka asem aser half pant tejen ka semer onok den sensaksem tenzükdang ni kü mulung nung ‘Oh! Kü Tsüngrem’ ta ashitsü tenzük.
Conference Hall nungji onok amentsü mendena peria maliasü, süng agi yangluba menden ana aser plastic chair ana dang hall nungji liasü. Ni plastic chair ka nung menshi saka ibajia tiyong agi pakdanger asünung ni tesadang ka dang nung dang mentet aser onok gondha ka sür tesadang sensaksemba tepiyong kanga timtema amen. Külem medemera ka plastic chair ka ata-a tetsüng külen kosüker aliba yong kanga kümdanga mena angu, tanüngba medemertem süng agi yangluba menden ana nungji mejeptepa amen. Onok tebilemba aser nüngdak pa den jembir külen ano sensaksemtsü tenzük.
MLA-bai ashiba agi, Govt-i pa nem gari magütsür, anungji pa ita sen nungi rizünga bank finance ajanga pa TATA Sumo ka aliogo ta onok dang ashi. Iba gari malidang pai gari ka hire süa amshia liasü ta onok dang ashi. Tesüngmangtsükaji, pa MLA ka asünung pai Assam Legislative Session mapang nung dang oagi government yimsüsüdak Dispur-i aor, saka tanüngba mapang ajak par kidang par constituency nung lia nüburtem tia repranga nüburtem den sensaksemba aser terenlok mapatem inyakba ajanga pa asemben tashi election nung takoker ka aküm ta onok dang shia liasü.
Kodang iba amala MLA ka shiba pei nüburtem den teti awashitepa, sendaktepa aser yaritepa aliba ni ajuru, kü mulungjangi Kohima nung aliba Nagaland MLA tem parnok kong koma ki ka nung alir, kechi komala gari amshir aser par constituency nung aliba nüburtem kechi komala tia ka nung lir aser MLA-temi pei constituency koma meimer- ta tasüngdangba ka ait aser iba yagi anogo shia kü dang tasüngdangba jenti asüngdanger. Iba ocet azüngertem danga langkabosa asüngdangtsü ta ni yimlar. Iba ocet ya shinga individual mesüra lokti anema zülur masü, saka atangji nung ajuruba tatalokba ka asen nüburtem den lemsateper.