Bangladesh-i Islam linük tamangba yimsü ama mebenshitsü ken o tanaben benokshir

Dhaka, March 08 (Agencies): Bangladesh linüki Islam linük tamangba yimsü ama mebenshitsü ken o okadak tanaben benokshiba osang jangjaogo.
Bangladesh-i küm 28 süidaktsür külen tan iba onükji tanaben benokshiogo aser High Court-ia iba ken o ji tan March ita tatembanglen nungi tenzüka okadak angadangtsü metetdaktsüogo.
Bangladesh-i 1971 küm latetba linük temzüng nung tamangba yimsü ajunga sako jenjang nung benshitsü asoshi latetja lir.
Ajisüaka, par mitkar lenisang, Hussain Mohammad Ershad-i 1988 küm linük temzüng melenshija Islam tamangba yimsü par linük tamangba yimsü kümdaktsüba osang bushiteta lir.
Ershad-i par linük temzüng melenshitsüba sülen Bangladesh nunger nisung 12 densemba telok kati linük temzüng melenshibaren magizüktsü ken o High Court nung benok saka tesülen, iba ken o ji okadak benoka mangadangtsü asoshi par teloki lemtetshiba olen ka iba telok lenisang, Shahriar Kabir-i metetdakja liasü.
“Linük temzüng melenshia yanglushibaren magizüktsü onük okadak benokba sülen okadak mendeni ozü teloki benokba ken o ochishia mangatsü ta angateta, ozü teloki benokba ken o ji okadak mangadangtsü asoshi ozü teloki tanaben lemtetshia liasü,” ta Shahriar-i osang jangjashitsü.
Yamaji arur külen, tan Bangladesh yimsüsütsü tashi benoka alila, Bangladesh Ato Kilonser, Sheikh Hasina-i aniba sorkari linük temzüng tanaben melenshia Bangladesh nung tamangba yimsü ajunga benshitsü temeten agütsü saka Islam maneni linük tamangba yimsü ama benshitsü latetsü.
Par linük nung tamangba yimsü ajunga benshitsü temeten agütsüba aser Islam linük tamangba yimsü kümdaktsüba mangattepbaren bentettsütsü nükjidong nung Shahriar-i aniba teloki taoba mapang benokba ken o okadak angadangtsü asoshi tan onük benokshi aser o High Court-i par teloki benokba ken o ji tan March ita 27 nü angadangtsü renemogo.
“Shahriar-i aniba teloki benokba ken o benteta telemtetba tajung agitsü asoshi mapang agitsü kechiyong iba ken o ji tebenja ken o ka lir. Ajisüaka, High Court-i iba ken o ochishia angadangba sülen telemtetba tajung agitsü renema lir,” ta sorkar prosecutor, Rana Dasgupta-i osang jangjashitsü.
Mosque aser Hindu nunger tekülemdak balala nung bomb lendong atalokba densema, Bangladesh nung tawa lendong ishika atalokba sülen Bangladesh nung tamangba yimsü ajunga benshitsü temeten agütsütsü ken o ji tan benokshir lir.
Tawa lendong atalokdaktsüba atema Islamic State (IS) kiralongrar teloki tenüng agia metetdaktsüogo saka muslim nunger nisung million 160 shi alidak, Bangladesh nung IS telok tenteta maliba olen ka Bangladesh sorkari metetdakja lir.