Christmas Lipok Otsü

~  Mrs. Meyisongla, Retd Deputy Director (Nursing).

Küm 740 BC shi nung Isaia Aienketeri Yisu Khrista asotsü indang shin. Isaia 7 : 14 . Ano Mika aienketer ajanga shin. Mika 5.1:5. Luke 1 : 26.32 Tsungremi tenyar Gabriel Mary shiba Josep den aniasünga liasü, saka tena kibong mekümjongi, tanüla temeshi ajanga Mary mashisa akümtsü aser tanur ka asotsü aser pa tenüng Yisu ta ajatsü indang shia liasü. Asenoki Yisu khrista asoba tejangja otsü Mathi 1: 18-25 aser Luke 2: 1-7 nung kanga jangja shia lir.
Christmas benjongji Yisu khrista asoba benjong lir. Yisu Khristaji asükwa, temokong mapang ka nung aso ta shia lir. saka tejangja anogojibo memetet. Kecha lai nunga anogo tejangjaji shia mali südi. A.D 325 tashi nunga Yisu asoba tejanga shia mali ta zülua lir. anungji iba mapang tashiji Christmas memongi aru. A.D 500 tashi nong Arogo aikati Christmasji kechiar aji meteta aru ta shia lir.
* Greek Othordoxtemi Christmas January 6 nü amonger.
* Armiantemi January 18 nü amonger.
* Abbysincetemi küm nung Christmas 11 ka ben amonger.
Ano otsü ka nung ashiba agi, Yisu Khrista dak mamanger limapurtemi kodang anü position melenter eg: Anüji North len nungi South leni meyipdir anogo talangba aser amang tatsüba akumer. Iba atema parnoki kanga jokdena, teka maa pelateper, aser parnok rongnung ” season gift ” mongpu melentepba tepela sempet agutsütep. Meilongi Roman nongeri ” season card ” agütsütep aser meilongibo iba jelushi Cristmas card agütsüteptsü tenzük ta otsü nungji shia lir. Christo ta asüba ya Greek oshi nungi aruba, tetezü mezüja shimtetba (Anointed). Mass o ya Hebrew oshi nungi, bendanga agütsüba (Tribute) iba among ya Yisu khrista dak amangba. Benjongmong lir.
French – o nung Noel ta ajar. tanü putu nungbo Christmas ya alima ajak nung kanga sapua aser kanga nüngtugusa amonger.
Christmas:- Kibong shia kinunger ana aser talang nung alir ajak sentepa, sempet tajung agütsütepa aser süoshi tasen tasen süboteper chiajema pelateper. Arogoi programme taputapu renemer Yisu khrista tenüng sanga, pa nem akhüm aser tetushi agüja pelateper. Yisu dak amangertemi Benjong aika amonger eg: New year, Mother’s Day, Father’s Day, Good Friday, Easter Sunday etc. saka ajak dang benjongmong tulutibaji Christmas benjongsa kanga mera taketba aser telongsoba amonger. Christmas “family centre”.
CHRISTMAS CARD
Akhidangbo takartem kari dang Christmas card ya amshia liasü. Christmas nung kenunger aser medemsor meta ana aser talang nong alir dang, Yisu Khrista asoba tepela indang o tajung shia zülur, tepela sayua Christmas cards agütsütep. 1843 küm England nunger artist J.C. Horseley desingned sür ” Merry Christmas & Happy New year ” ta zülur sensakertem nema Yisu asoba tepela benjong mongpuji metetdaktsütsü atema agütsü. Item cardtemji karbo tanü tashi Vietoria aser Albert Musem London nung yua lir ta ashir. Tanü asüngbo alima tasüng lir. Christmas card yagi meimchirtem molung pelar aser shidakba Yisu asoba osang agi alima meimchirtem molung nung jembir. ” HALLILUYA ”
SANTA CLAUS
St. Nicholas ya , Bishop ka liasü, shiba Myra nung fourth century mapang nung liasü. Pa kanga tagütsünü nisung ka liasü. Pai sensaker aser nüngdakba nübor kanga meima yaria aru, pai teti pa tula nung angsü temerem, aser fur temesüng agi aruba tula semer kor temesüng ka nung menersa Holland nungi December 5 nü aru. Pai tila tanurtem kanga meim aser parnok nem Christmas sempet bentsürsa aru, tanur tajungtem atema. Tanur tamajungtem nembo süngzük agi merenshi. Anungji tanurtemi tashi anga alitsü merangtep. Tanurtemi Christmas (stockings) moja yutsürsa mejang. Ano kari ashir santaclaus (Reindeer) mesüi atsüba talongtsü (sledge) nung mener jingle bells, jingle bells ken tena aru. Pa tagütsünü nisong asünung nüngtugu nisung ka liasü. Pai sensaker kibong nungbo sen aser sempetsa doktsür ao. Pa ya Par arogo nong Bishop ka liasü. Par arogo nung amitsür ka jala asem lir. saka par asemprongla sadi masü, par yimyaji tetsürtemi (dowry) senmen agütsür, aji magütsütetba agi parnok kibong maküm liasü. Kodang Bishopi aji meteta aru pai Christmas evening nung shingaia memeteti senpetlep. Hon, juli tila asem nung seper lar chimney kolak nungji doktsü. Anepdang parnoki aji ngua kanga süngmanga pelatep. Ya Tsüngremi doktsü südi ta bilema iba hon juli shiaji par jala asempronglai tebur ka ka den sadia kanga junga ali.
Tesülen ibai Bishopba mapa ta parnoki angateta aru. bishop nem “saint” St. Nicholas narokem agütsü. Iba julushi ajizüka Christmas shia Christmas father St. Nicholasi süpuba ama sübor tanurtem nem metai aser sempet tapu balala agütsüteper. Christmas father melira benjong meshizük.
CHRISTMAS SÜNGDONG
Otsü agi ashiba agi Yisu sor tsük mejakdak soü ka nong mejanga doktsü. Ibaji longa olive süngdong kongsang, Plam kongsang, aser metsüktsü süng kongsang agi longa songtsür liasü. Yisu nem akumtsübo agutsüba tetenzü olive dong nong olive jang aser plam tree nongi date jang atanger. Yamaji Yisu nongi süngjang tajong atangtsü yimla nong agutsü aser metsüktsü süngsemji onsara tebur tajong ever green atema agutsü. Ipa ya anunglak nongi petinu kari ngua alur metsüktsü kongsang nongji anisüngzüka mejang aser temoatsü agutsü.
Ano tanga otsü ka nong yamai shia lir. Yisu Khrista asoba aonongji süngdong ajak nong naro apong ta shia lir. Mapang talangka okoo Ametsür ka jala japaso aika liasü. Christmas evening nong lar süngdong nong kongsang aika agizüker lar tanur nem sempet ama lema agutsü, paonongji sorak kari arua iba süngdongji sünga sorak angdong mesang aser yangji azüngtsü alabajagi angdong ajakji silver sentsu ama prangshia angu. Iba mapang nongi tenzuka Christmas süngdong nong silver colour angsü agi naia yanglur.
German nonger dart nonger otsü agi ashiba süngsor nisong ka par kenunger den mimong anasa mentepa alidang nisong kati arua kishi nong temshi. Pai kishiji lapoker reprang nong tanur ka kanga belemseter, ayar tsürar ta pai reprangtet. Süngsorjagi iba tanur kilongi anir aita süoshi talem sübotsü, aser chiyongtsü talem chiyongdaktsü. Anepdangji tanurji longa tanganütsü ken tena angashi. Idangji parnoki iba tanur ya tangar masü yisu khrista lir ta meteta aru. Tanurjagi mimong anasa aliba süngsemji ka agizüker ali nongji songa doktsü. Aser ashi iba süngdong yagi temeim aser taochi aketba süngsor nem temoatsü aser yimchiyimjung bener arutsütsü ta ashi, talisa asükwa amang nong pa teti pelaa alitsü. Iba süllen Christmas tree nong süngjang lejang , naro, card, tsüngtsüng aser tebur tajong petinu enoka onsara tebur junga yanglur benjongteper. Christmas süngdong makaibo Christmas benjong meshizük. Teti nennena aliba süngsümjagi teti takum alizükba tamaitsü sayur. Iba süngdong kanga asüngteta aser meshiteta amshir.
TASHITEMETETER NISONG ASEM
Kodang Bethlehim nong Yisu Khrista aso, petinu tuluka tesangwajagi yapang. Iba tesangwaji repranga anüdoklen lima nongi tashi temeteter nisong asem arua apüdaka yisu kulem. Parnoki senti osettem bener arua yisu nem tenla tulu agutsü parnokji Magi median kin Persian nonger liasü. Parnok ya mozü meteter Doctor, scientes, pongmang dakzür aser ochishir ken liasü parnokji.
(1) Melchoir pa tambur kupo pur, pangsemo talang kuta liasü. Pai chuba nemji Hon sempet agutsü, parnok yimya chuba nem teti Hon sempet aguja aru. yagi sayur yisuji yimchung chuba chir.
(2) Caspar pa ya asangur ka liasü. Pa dak pangsemo maliasü. Pai teronem menemba totsü bener arua agutsü (sweet performe) . Teti agia tekülemdak puteri teronem menemba totsü agi tarongdak tenla agutsür parnok dang ya apu alartem (Bridge builder) ta aja. Parnoki meimchir o Tsüngrem tsüngda yimchung apu latsür.
(3) Palthasar pai yisu nem Liangmesen bener arua agutsü. Iba yagi temang shizüka meyoker, iba yagi sayur yisuji asutsü meteta liasu. Anungji pa mang shihzüka meyoktsü atema Liangmesen ya agi tenlaba sayur.
(1) Yisuji chubatem madak chuba. Perfee chuba.
(2) Pai meimchirtem nem tekumtet aser tesangwa bener arutsü.
(3) Yisuji puthder, keburtem madak kebur. Tematipa puther ( High priest) ta meteta liasu.
TSÜK MEJAKDAK SOU.
(The Manger)
Bethlehim ya yim tila ka, ali temo aliba lima ka lir. Bethlehim tetenzü Tsüngrem ki mesüra Amtsük ki ta ajar. Bethlehim yim ya Nazareth nongi mile 8 shi belar lir, aser Jerusalem nongi mile 6 shi.
Jacobi tebutsü Rachel yangi arem. La belemtetsu atema long azünga lir. Lipok 48:7
Ruther yim. Ruth 1:22.
Davider ki. The city of David. Isaya. 16:1.
CHRISTMAS CAROL
Christmas ken ya latin oshi nong tama zulu. Century pezübuba nong kodang Roman arogoi Christmas ya sodi anugo kumtsü. Shidakba carolji mamanger temi petinu tulu eg, “Saturn” kulemer temi Saturn kulemdang parnok kanga pelatepa ken tena jaja. Ipa yimyaji benzüka Christmas carolji tenzük südi.
Ipa Jagi mamangertemi carol aotsü nokdang. 13th century nong st.Francisi carolji Christmas benjong nong pelateptsü atema, ayaterm nong longpok (cave) Grecchio Rome anudoktep nongji Kodak tenyartem san nükertem nem ken tenloktsüba belemteta ken mejema tena kanga pelatep. Ibai Christmas eve nong liasü. Carolji 26th century nong protestant Reformation aser Puritanismtemi Europe lima aika nong Christmas tenzükja ao. Iba mapang tashi nongi ang carol jangratema aotsü tenzükshi, Christmas mapang carol mejajara Christmas meshizük.
Yisu khrista asoba benjong nong süoshi tajong aser senti sübosolem süpor, yi agi mesepa jemer pur medemertem den angakatoa aser kulukotema senzüdang, shih aser tanüla anaprongla tesamah angudang nongibo, kanga tongmelang sübotsü merakmeraka sübur ajemalua shidakba tanüla nong pelatepdi ta ayongzüker. Kechiyong Mathe 5:5 nong ya shia lir. “shir ajemalurtem lir parnok tepelatsu, kechiaser parnoki alima senmang amangtsu”
MARRY CHRISTMAS AND HAPPY NEW YEAR