Kechiba Patanjali ?

– Among P. Aier

Yoga tesayur Baba Ramdev-i Nagaland nung sen aika endoka mapa inyaktsü aser ibaji par Patanjali company-i reju pungu lapoka aotsüba lir. Tentonü (Hombar) Peren district kübok aliba Punglwa yimtsüng nung iba atema sentong ka agia liasü aser idangji Ramdev den Acharya Bal Krishnaji Maharaj arua shilem agi. Sentong nung Nagaland Chief Minister T.R Zeliang aser Home Minister Kuzholuzo Nienu naprong aden aser tenati o jembidang Ramdev nem tenüngsang agütsü. Patanjali indang mapatong atema sorkari ali agütsütsü aser tanüngbaji parnoki inyaktsü ta T.R Zeliang-i o metetdaktsü aser iba ajanga Patanjali-i Nagaland nung arua mapa inyaktsü tenzükbaji state sorkar den yaritepa inyaker ta sayur. Angazükba agi Patanjali-i reju pungu lapoktsüba rongnung Dimapur district kübok Nuiland nung Engineering College ka lapoktsüba sentong dak alaka tanüngba reju ajakji Peren kübok Punglwa nungdang lir. Reju punguji Engineering College, Ayurvedic College- Patanjali Yogpeeth, Para Medical & Nursing College, Management College aser Institute of Fashion Technology tem lir. Tentonü Punglwa nung TR Zeliang-i Ramdev den külemi shilem agiba aser parnok külemi tangokba noksatem social media nung belenshitepogo aser nisung aikati ashishitepba mesüra taitsü keta jembiba olentem angazükogo. Kechiba Naga nungertemi ashishiteper mesüra taitsü keta repranger ta süra, Ramdev ji Hindu nunger tamangdir den Yoga tesayur ka lir aser taoba mapang pai mapa inyaka aser o jembia aruba nung nisungtemi magizüktettsüsa mesüra temulung yirutsüsa inyaksema aser jembisema aruogo. Hindu nunger tamangdir ka aser ano talisa Yoga tesayur ka Nagaland nung pelashishia jaokba aser par company nem shishilembadaktsüba ajanga tarutsü nung Naga nunger nem timtem mesüra khuret bentsür marudi ma? ta shisabulua bilemer. Patanjali company ajanga chiyungtsü nungi tenzüker mozü aser oset tapu balala yanglua yokyayokjir saka yaküm tashi parnoki yanglutetbatem kar atema ashishitep ken o tem adokba asenoki angazükogo. Patanjali ya 2006 küm tenzükba company ka dang lir saka tanü India nung Fast-Moving Consumer Goods (FMCG) mezüngbuba kümogo aser 2016-17 nung parnoki Rs 10,216 crore (US$1.6 billion) aazük ta Ramdev-i yimjak nung metetdaktsüogo. Kechiba Naga lima nung Patanjali company amenokba atema tebilemtsü abener ta süra, kiburji Hindu nunger tamangdir aser Yoga tesayur ka asüba yong dang masü saka parnoki Naga lima nung arua mapa inyaknübaji odangbo masü saka telung nung langka miim alizüng mesüra teinyaknüba kar alitsü südi ta asüba atema lir. Ramdev-i ashiba agi par company-i ajangzüktetba senji tenla agütsür aser iba nung temulung melemteter, kechiyong parnoki yimjak nung kechi komala teyari agütsür’ar osang tejangja mashir. India nung company tajung aser tejen aika lir anungji asen state sorkari item company tem den tongtepratepa Nagaland nung arua shishilembadaktsütsü melena, company tasen ka den ang tongtepa mapa inyakba nungji tasüngdangba aika arur aser kechiba company paika rongnungi Patanjali den ang tenangzüktepa agia mapa inyaker ta ratar. Asen state sorkaribo tamajung kecha mebilemi asen lima renloktsü aser ajangzüktsü atema Patanjali denji yaritepa mapa inyaker asütsü akok saka par tebilembajibo tanga alizüng ka atema asütsüa akok. Anungji, Naga nungertemi kanga dang shisa kaa iba company den inyaksemtsüla aser tarutsü nung asenok mesasatsüsa asenoki parnok inyaksangshi nung tenük  yoka mittsüla. Mekümdangra, Nagaland nung Patanjali company arua mapa inyakba ajanga tarutsü anogotem nung asen chirnur aser semchirtem rongnungi Yoga tesayurtem aser Hindu putirtem adoktsü kecha meteta mali.