Sunday indang tejangja tangatettsü (Facts about Sunday)

~ Rev. S. Temjen Longkumer, Chumukedima.

Sabbath Day :
Tsüngremi Anüng aser Alima aser iba madak aliba taküm shiruru ajak den nisung dena yangludang anogo troknü agi, aser tenetnübuba nung Pa mapa ajak renemer anisüngzüka amung aser iba anogoji Tsüngremi moaja meshitettsü (Lipok 2:2-3). Iba sülen Tsüngremi Mosa ajanga Israelpur nem iba anogoji meshiteta amungtsü ozüng agütsü. (Anitet 20:8-10). Aser iba anogo dang Sabbath Day ta aja. Iba sülen küm noklang aika süir kodang Tsüngrem Chir Yisu Yihuda lima nung aso, Pa-a Yihuda nunger tamangba aser sobaliba nung intet, anungji par temeshi Sabbath anogo nung teti tekülemdaki ao aser aiben Pai Sinagog nung sayutsüngia liasü. (Mat. 12:9; Lk. 4:16; Yoh. 6:59; 18:20).
Kibuba Anogo (Lord’s Day) :
Yihuda nunger temeshi anogo Sabbath ya asenok atemabo Honibar anogo lir, koba hopta nung tatembangbuba anogo. Yisu sür shia aruba anogoji tasüngji/tananüji liasü; koba dang hopta nung mezüngnü ta ajar (Mt. 28:1; Mk. 16:9; Lk. 24:1). Tang Yisu nütsüngtemi Yisu den Sabbath anogo nung Sinagogi oa tekülem nung dena alibato Yisu shia aruba anogo nungji tekülem anogoji melenshiadok. Yisu shia aruba anogoji Pa külemba anogo aküm, koba dang parnoki Kibuba Anogo ta ajak (J.A. 1:10). Tanü asenoki iba anogo dang Deobar-Sunday ta ajar.
Sunday (Universal holiday) :
Alima nung Khristar arogo tenteter küm 300 shi Khristantemi tsübuseta, miimshia Kibuba anogo munga liasü, kechiyong Rom yimliji Khristan yimsü anemba yimli liasü. Yamaji lias AD 306 Roman sepaitemi nisung ka tenüng agi Constantine Chuba akümtsü sangdong. Saka ano tangar chuba ka tenüng agi Maxentius liasü. Tena tsüngda rara tongpang noktaktsü anogo ayongzük. Shibai rara kokdir pai Rom yimli ajonga madak yimsü asütsü. Otsü agi ashir, asüngji rarai aotsü lia, tanü amai anü aitsü mapang, anü temalen Constantini kangki ka angu. Aser iba kangki dakji yamai zülua aliba angu, “Iba temaitsü yagi akoktsü”. Iba raraji Oct. 28, 312 AD nung liasü. Constantini tongpangji akok aser pa Rom yimli madak chubatiba aküm. Iba raraji Khristan Tsüngremi yaria akok ta pai amang, anungji pa Khristan aküm. Europe lima nung Khristan chuba mezüngbubaji pa liasü. Pa Sun-god külemer nisung ka liasü anungji hopta nung mezüngnüji Sun’s Day ta ajatsü sangdong. Iba nungjagi tenzüka maneni Sunday ta amshir. Saka tetenzükdang Laishiba nüngjabo Kibuba anogo ta ajar.
Iba sülen Khristan yimsü atema tetsübu makai ajaki amanga Tsüngrem külemtsü chubai temelaba ozüng agütsü. Aji AD 313 nung liasü. Chubai arogo atema temelenshi tulu aika bener arutsü, aji idaki mashir. Saka ajak dang alia tematiba aser tongtibangtiba kaji SUNDAY ya temeshi anogo ka ama chuba yimli ajongalen mapa nung anisüngzüka amongba anogo ka asütsü (public holiday) ta sangdong, koba alima otsü nung mezüngbuba.
Iba sülen Europe lima nung yimten yimli balala melentepa aruaka iba Sunday sodi anogo ya memelenshir. Tesüsa British yimli koba nung kodanga anü mair ta jembia aru iba tamaren yimli yagia Sunday ya alima ajongalen sodi anogo (public holiday) ta agizüka aser benshia aru. Tanü alima tesem ajaklen Sunday ya sodi anogo ta kümshi Calendar ajanga asenoki angur aser meteter.
Asenoki tatalokba otsüji reprangdangra, alima tesem ajaklen Sunday sodi anogo ya Yisu sür-shia aruba nungi tenzük ta angateter. Khristan tem atema Sunday ya Tsüngrem külemba temeshi anogo. Saka Khristan masübapurtem atemabo Sunday ya mapa nungi anisüngzükba anogo. Aji oda sakasa, alima tesem ajaklen Sunday ya public holiday ka kümdaktsübaji Khristan tamangba yimsü ajanga agütsüba lir (Global christan Impact) ta asenoki angateter.