Talaktsüka, Melenshi nunga koda ?

~ Tia Jamir, Mokokchung.

Taoba ita July 2015 Ao Milen nung Sobangsanger An lamen kati entsü ishika amokba kata memokpeti ajak rüzükdaktsüba asoshi ‘Tenüngsang tetushi’ agütsüba züngshi. Iba ya atangji asen Naga nunger noksa züluba liasü. Tanü asüng osangkakettem züngdangra osang tasen, tajung mesüra  tatalokbatem züluba ishika dang. Tanüngba tapak ajak Tenüngsang Agütsür, Pelar, Temoa, Mulungnen o…… zünger mezüngma. Kodang item ocettem to züngdangdir kecha kanga tagitarutsübo mali sürnung jilu reprangtepba, kar nembo zülutsür joko kar nembo mezülutsü majung item amala züluba agi sünga angutsü. Yimya agi osangkaket nungji tapak shia onük balala, tatishitsü agi asen lima osang tapak, bendangli osang tapak, shishilembaba osang tapak, asaya osang tapak, yamala balala lir. Saka tanü Nagaland nung adokba osangkaket karbo joko iba ama zülutsüba osang jibo tila ka dang inoker tang shisemba ocettem agi tasüng züluba angur. Ano kanga taaktsü mapa kaji Award balala asoshi peisasa ni jungerar kü nem agüjang ta bushir agütsüdaktsüba yimya ya kodakang magizükteter. Peisasa awardji bushiteta agizüka bener arutsü aser iba asoshijia shisemba ama tenüngsang, tetushi agütsüdaktsütsü. Iba yaa tajungbo masü. Tangar lima nunga asen Naga nungertemi tang züluba yimya ya benshiba ali asü mali ta sa shisadanger. Lokti tentet balala tenteta ayu. Lokti tajangzük angutsü asoshi masü saka rongsen ketsüng nunga lalushibonga kecha tajangzük makaba osang kaket nung sen meyirijangsa meyirijang indoka adokdaktsüba yimya ya anenadok nunga jungdisü ta sa bilemer. Sorkar tenzükertema par mapang tatong nung promotion balala nguyonga atutsü. Saka tenzüker ka promotion angu shia ibala tenüngsang, tetushi agütsüa zülutepba ya joko alimai kanga sapuabo mazünger. Asenokbo iba ya joko tera danga melenshidi ni, anenadokdi ni?????????