Tera metetbaji lendong tulu lir

– R. Imkong Lkr., 4th Mile, Diphupar, Dimapur.

Tanü asüng lanurtemi oshitasen ka kangasa sapua jembiba oshi ka asenok ajaki angashir alitsü ta amanger, yamaji parnoki medemertem kar ayongteper aser mapa tamajung kar inyakdi ta ser ayongtepbabo masü, saka parnok rongnung tera tainba kati ashir, asenokbo yi tera jemdi ni? ta ashitang par medemertem jagi ashir, jalo ta ashir, aser parnoki pei pei pocket nungi sen terara saruteper yi tu ishika alia jemteper. Saka tesülenbo yi agi tera jempetteper külenbo mashi kushi olen tamajung adoka asatepa raratep tenzüker, idangji par kiyong nungji mangatetep tulu adoka kirong atener. Aser ano tanga anogo ka nung par medemertem tusa tesem ka nung ayongteper aser asaya menütepa kazütepa alitang parnok rongnung kati ashir, asenokbo azü teyira ka yangi anasa mejanga angur, anungji ibaji tepseta chidi ni? Ta ashitang medemertem jagi jalo ta ashir, aser azü-ji tepseta jangratema sor chiteper. Saka azü kibur jagi tambourtem dang ashir aser senchi chiyonga aor. Aser ano par medemertem tusa künü anogo ayongteper aser parnok rongnung kati ashir, asenokbo pa dakji mapa tamajung ka inyakdi ni ta ashitang, par medemertem jagi ashir, jalo ta langzür, aser iba mapa tamajung tu inyaker kelenbo parnok ajak tu police temi pour jail nung küm ishi-shibo kazütsüsa akümer. Aser ano parnok tu jail nungi chioker kelen tu parnok telok tusa kenü anogo tesem ka nung ajuruteper aser salem sütepa asaya menüteper, aser parnok rongnung kati ashir, asenokbo asen yimtsüng nung takarsanger ki tu taonung kakboka tudi aser aouyati ni ta ashitang medemertem jagi ashir, jalo kechi ali, aserbo parnoki jembiba ama inyaker, aser anogo ishikabo jangratema chia jema pelateper, saka iba sülen tu yimdaklir tambourtemi meteta akümer aser aourtem tu bushia poutena yur azüker, idangjibo parnok jalo-purtem tu ajak oja-a jaa ayoka dena zükdaktsür.
Yamaji oshi tasen jalo, jalo oshi tu teyaksanga jembidang mapa tamajungbo ajak inyakmar atar ta onok tambourtemibo angatetba olen ka shisemer. Iba jalo oshi ya shidakbabo Hindi oshi lir, saka iba oshi tu jembia jembiabo asen oshitem rongnunga kanga tongtipang ojang ka ama kümdaktsür, iba jagi lokdi ka mashileni anir ta metetdi.
Aser ano tanü asüng asen lanurtem rongnung junga zünga metetba kecha mali ser nung tangar oshi ka kechi dang kechi ajar arr memeteti jembiba ajanga timtem jenti atalokba ngua arur. Yamai hi, tanü asüng tazünger, tashir, temeteter jenti tang liakasa ano khen agi ABCD-a süng memetetba nübu tu ishikabosa ali nungji item purtem jagi koba dang kechi ajar arr memeteti telok nung atongsema mapa kar inyakdang itempurtem jagi yes, yes ta jembia ashir. Idangji telok nung tashi temeteter tanishir kati ashir, asenokbo tashir aser temeteter o mashi memeteter na kasa jenjang ka nung taa “wages” “hajera” agitsü masüji asenokbo iba ya tera bendanga amshidi ni ta ashitang, mashi memeteter tem tu agiang temulungba “yes” ta ashir, aser maparen tu ajak temer külenbo taa “hajera” tu lemsaa agütsüdangbo ya kdoa asü ta ola tululu adoker. Idangji tanishirtem jagi ashir, onoki tashir o mashir na taa hajera bendanga amshidi ni ta ashitang tu nenokiang temulungba “yes” ta ashiba tu koda? Ta rateta ashitangang parnoki parnok mashi maluba tu meteta akümer, saka idangjibo parnok tu takoksatsükabo akoksar külenang parnoki rajema arur. Aser ano taoba mapang situation kanga majungba mapang ka asen Ao lima yimtsüng ka nung Army temi tebour tetsür ajak tesem ka nung mintena yur temulung malem “suspect” agi nenoki telong nung alir sepaitem tu sürojoka mesüa anepalur yok südi ta Hindi oshi agi asüngdang nung mashi malu tiyak asangba tambour rongnung kati “yes” ta ashi nungji pa tu aniteter telok ajak tsüngdang zükmeso aser joko tasütsüsa züka merenshia angudang tashir temzüng meteter kati sepaitem dangji jembia ashir, iba asangur ya tera matu malem nisung ka lir, aser yimertemibo pa dang yiar “mad” tasa ajar ta shir kelenang iba asanguba tu army ket nungjagi chiok “released”. Saka idangjibo pa temangtubo kanga mejungi züksar liasü ta otsü ka jembir. Anungji kechi oshisa südir süaka jungjunga memetet yur tangar dang tera teyaksanga jembiba jagi lendong tulu-i iadoker ta metetdi. “little knowledge is danger” ta English shin o nung ashir.