Tesayurtem anogo ticket !

Yashi linük ajaklen tesayurtem anogo mongogo. Küm shia iba anogomong amongdang, tesayurtemi kaketshirtem tajung kümdaktsünüa bendanga agüja sayuba anogotem bilemteta parnok ajak bushia oagi tenüngsang agütsünüa bilemer. Aji oda, kodangsa tesayurtem anogo arudir,  iba anogomong nung kaketreju ajak nung taoba aser tang teinyakdak tesayurtem ajak bilemteta tenüngsang agütsütsübaji tetemsü. Ajisüaka, ano tesayurtem anogo dak aketba mapa ka küm shia tesayurtem anogomong anasai arudang angubaji, school tanurtemi yimdong nung tesayurtem anogomong ticket yoka jajayaba lir. Iba ticket ayokba yagi mapa tajung inyaka alitsüa akok saka tesayurtem anogomong ticket tanurtem  nem yimdong nung yoka jajadaktsüba agi tesayurtem anogo mera maket akümer. Tesayurtem anogo ama anogomong aika lir saka kecha anogomong nunga iba anogomong tenüng nung ticket ayokbabo mangu aser majangshi. Aji oda, tanurtem yimdong sünga tesayurtem anogo ticket amer yoka jajadaktsüba jagi tanurtemjia meshimetsür amai kümdaktsür. Iba amaji küm shia tesayurtem anogo aru shia tanurtem tinpong amer tesayurtem anogo indang ticket ayoki odaktsübaji angazüka tanurtemji meshimetsür akümtsü ana nung lir. Tesayurtem anogo amongtsü jelia tanurtem yimdongi ticket ayoki yoktsü agibo tanurtem dangji tesayur tajung akümtsü nüngdakba indang sentong balala yanglua jembidaktsüra, ibajiang tanurtem aser tesayurtem ajak asoshi tajangzük asütsü. Aji oda, tesayurtem anogo amongtsü asoshi sen nüngdakba agi ticket ayoker süra, ticket meyoki tesayurtem anogo mongtettsüsa School Education department-i school shia sen lemzüktsütsüla aser iba sen jagi school ketdangser den yaritepa tanurtemi sentong tajung yanglua amongtsüla. Tesayurtem anogo amongba ya alima asoshi tesayurtem ya kanga tongtibang telok ka lir ta ajak nem metetdaktsüner. Iba tangatetbaji kodang nisungtem mulungjang nung lidir, parnoki tesayurtem kanga akümtsübutsü aser kodang nübortemi tesayurtem akümtsübua amshidir, tesayurtemia parnok mapa nung temulung tagütsüba agüja inyaktsü. Tanü aser tarutsü lima ajungtsü asoshibo tesayurtemang tajung nüngdaker. Aji oda, tesayurtemi junga sayutetba yimsüsürtemi nübortem meima tenzüktsü, tesayurtemi junga sayutetba ketdangsertemi ochishia nübortem asoshi sentong tajung yanglua inyaktsü, tesayurtemi junga sayutetba engineertemi lenmang aser kiojen kanga junga yanglutsü, light aser tzü kanga junga arutsüsa nübortem meima inyaktsü, tesayurtemi junga sayutetba contractor aser business nisungtemi pei tajangzük angutsü arishia masü saka pei lima ajungtsü aser nübortem ajangzüktsübalen tuluba bilema inyaktsü.Tesayurtemi sayuba ajanga anünglak tashi aser tzüim taroktiba tashi iagi shisatsü bushitettsüsa kaketshirtemi lenmang ngutetter. Atangji, tesayurtemibo zülutsü aser azüngtsüang sayutsü saka tanurtemibo idakji ajemdaker alima nung alirtem atema nüngdak tuluba ngua inyakyonga aotsü. Iba ama tesayurtem dak aketba tongtibang tagitsü onüktem agiteta jembitsü aser zülutsü ajungshitsüba dak alaka joko tesayurtem anogo ticket yabo mayoktsüla. Ticket yoka tesayurtem anogo amongtsüba sobaliba yabo School Education department-i tangsa tang anendaktsütsüla aser iba melena tanurtemi tesayurtem asoshi akümketa tetezü aser nükjidong tajung aketba sentong yanglu agidaktsütsüla. Aji oda tesayurtem anogo amongtsü asoshi yimdong nung meshimetsüa senzüdaktsütsü melenbo school nung kentenmenü aser quiz sentong agia among tajungba. Mesüra school nung tanurtemi soruchioker tsürabur aser tesayurtem na külemi chiyongba sentong ka tesayurtem anogo tenüng nung ayongzüka agitsüa akok. Iba jagi tsüraburtemia tanurtem anepaluba nung pei shilem tali tajungba angatettsü aser tesayurtema pei mapa nung tali temulung tagütsüba akümtsü aser tanurtemi tesayurtem tali akümtsübutsü. Iba tangatetba nung, joko, iba sülenbo yimdong nung school tanur shinga tesayurtem anogo ticket yoka jajaya mangutsü imlar.