Sanna, Sepyember 20 (Agencies): Yemen nung Shia Houthi telungpurtemi parnok nükjidong ataloktsü asoshi pua amshir, bendanger trok chiokertem Yemen yimtiba Sanaa nungi pei linüki aotsü renema lir, ta tayimtsü anenba tesem nung inyakertem aser Houthi ketdangsertemi Deobar nü metetdaktsüogo.
Tayimtsü anenba tesem nung inyakertem aser Houthi ketdangsertemi-i, parnok chioktsü atema jembizüktsüba Gulf linüki par trok ya aotsü renema lir, ta ashi.
Ketdangsertemisa ashiba agi, taküm küm tetenzülen pua ayur par trok rongnungi America nunger asem, Saudi nunger ana aser Britain nunger ka ta lir saka parnok tenüngbo ano mejangja.
Houthi media center ketdangsertemi item nisung ya kechiba pua ayu-ar ashitsü nungnanga liasü saka kabo osangbener liasü shiba linük telungi temelaba tejangja melii aiter ketdangsertem dang meshii mapa tenzük, ta ashi.
Houthi otongdar Mohammed Abdel Salam-i tayimtsü anenba tesem nung osangbenertem den jembitsü sentong ka ayongzüka liasü saka pua alirtem chiokba osang tejangja kecha mashi.
“Onoki pua aliba nisung kar chioktsüsa süra, ketdangsertemi pua aliba Houthi züngsema ka den melenteptsüla,” ta Otangdarisa ashi adang, ketdangsertemji shirnokar rasaa mashi aser iba osang ya tangsa tangbo taroki ia memetetdaktsütsü ta shisem.
Iba den külemi Ibb anülulen tsütsü Houthi telungpur tesep aser pua alirtem ayuba tepuokdak ka Saudi nungeri aniba teloki anüng nungi amak dang nisung 11 asü aser telungpur o civil na senteper nisüng 50 dak tema yiru, ta security ketdangsertemi aser tenük küli angurtemi metetdaktsüogo.
Deobar nü anüng nungi amakba mapang telungpuri apuba nisung 300 dak tema puoka ayuba ali telung nung aliba tepuokdak indang security directorate ka dak dena amshiogo, ta ketdangsertemi ashi.
Aika iba lendong nungi jentetogo saka iba tesem chirepba jagi ano aikasa nembanga lir, ta parnoki ashi.
Tenük küli angurtemi ashiba agi, tasür timbaka lendong atalokba reprangertem liasü kechiba süra mezüng amakba repranga aliba mapang shitak nung tanaben arua amak dang parnok dak mejungi amshi.
Ketdangser aser tenük küli angurtemi iba tatalokba ashidang tenüng mashi kechiba süra parnok nem iba osang lemsateptsü temelaba angüja mali.
You must be logged in to post a comment Login